Köszöntő

Finszter_Geza.jpg Az MTA IX. Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottságának kezdeményezésére megalakult a Rendészeti Albizottság. A rendészet elméleti kutatásának ez a szervezeti formája először 2007-ben, néhai Szabó András akadémikus kezdeményezésére jött létre. Első elnöke prof. Dr. Korinek László akadémiai levelező tag volt. A Magyar Tudományos Akadémia 2011-ben végrehajtott reformja tette szükségessé az albizottsági formában történt újjászervezést.

A rendészet elméletének kutatói hiszik, hogy munkájukra igényt tartanak a közrendért és a közbiztonságért felelős politikusok csakúgy, mint a rendvédelem szakemberei.

A politika számára a legnagyobb kihívást a közbiztonsági stratégia megteremtése jelenti. Nincs kétségünk abban, hogy a távlatok nyitásának ez a szükséglete hamarosan megfogalmazódik, ami a belügyi kormányzásban szakítást jelentene a napjainkig tapasztalható rögtönzésekkel. Ha ez a fordulat bekövetkezik, az albizottság tudományszervező munkáját ajánlja fel a stratégiát támogató kutatások kezdeményezésében.

Úgy ítéljük továbbá, hogy az Alaptörvény szellemében újra kell alkotni a rendészet szervezeti törvényeit. Az új akadémia fórum készen áll ennek a kodifikációnak a tudományos előkészítésére.

A rendészeti jog megújulása ismételten napirendre tűzi a rendőrség és valamennyi rendvédelmi szervezet modernizációjának igényét. A szervezeti korszerűsítésnek kettős célja lehet: a hatékonyság növelése és a törvényesség maradéktalan érvényre juttatása. A demokratikus szellemi közélet kedvező kereteket nyújt ahhoz, hogy ebben a törekvésben a tudomány is részt vállalhasson.

A múltban a közigazgatási jog professzorai - közöttük kiváló magyar tudósok is - sikeresen tárták fel a rendőrigazgatás azon sajátosságait, amelyek a jelen megismerésére, valamint a jövő prognosztizálására vállalkozó mai kutatók számára is tanulságosak. A társadalomtudományok, ha rangos elméletet kívánnak művelni, akkor kritikával közelítenek a feltárt valósághoz. Amennyiben egy közösségi szükséglet, mint amilyen a biztonságot fenyegető veszélyek elhárítása, nem megismerhető és nem értékelhető, akkor az ilyen tabunak kikiáltott funkció könnyen eltávolodhat eredeti feladatától, és alig lesz képes alkalmazkodni a mindinkább gyorsuló társadalmi változásokhoz.

A rendészet sokáig idegenkedett attól, hogy tudományos vizsgálatok tárgya legyen. Ez elfogadható konkrét ügyek bizalmas kezelésében, de nem magyarázza, miért kellene elzárni a megismerés elől a szervezeti működés jellemzőit. Különösen sürgetőek azok a kutatások, amelyek azonosítják a rendőri mesterség belső törvényszerűségeit, minthogy ezen ismeretek által emelkedhet a rendőrködés a megbecsült és megtanulható hivatások rangjára. Az elmélet hiányát elsősorban a rendőrök maguk szenvedik meg azzal, hogy nem áll rendelkezésükre olyan elsajátítható szaktudás, ami képes lenne felkészíteni őket választott életpályájukra. A most megalakult albizottság elkötelezett abban, hogy a rendészeti gyakorlat mindennapi szükségleteinek támogatása mellett segítse azokat a tudományos műhelyeket is, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a közelmúltban alakultak meg.

Az albizottság munkaprogramjának témajavaslatai a következők:

  • A közbiztonság stratégiai tervezése.
  • A rendészeti jogalkotás programja.
  • A rendőri munkát támogató empirikus kutatások.
  • A rendészettudomány diszciplináris fejlesztése.

Terveink végrehajtásában számítunk BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság támogatására.

Budapest, 2012. június 6.

                                                                    prof. Dr. Finszter Géza
                                                                        albizottsági elnök