• Pályázati felhívása

    A Belügyminisztérium 2016-ban az egységes európai bűnüldözési képzés – European Law Enforcement Training Scheme megvalósítására meghirdetett pályázatára a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint konzorciumi tagok pályázatot nyújtottak be, amely a Belügyminisztérium részéről támogatásban részesült.

    Részletek

  • Pályázati felhívása

    Ajánljuk a doktori iskolák hallgatói, kutatók szíves figyelmébe a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által meghirdetett pályázatot, mely lehetőséget biztosít a Belügyminisztériumot érintő közszolgálati témában – doktoranduszok, abszolutóriumot szerzett és fokozatszerzési eljárás alatt álló – kutatók számára gyakornoki rendszer keretében tudományos kutatás folytatására .
    A pályázatok elektronikus úton történő benyújtásának határideje: 2017. május 31.
    Pályázat felhívás

  • A Rendőrség Tudományos Tanácsa 2017. március 8-i ülése

    A Rendőrség Tudományos Tanácsa 2017. március 8-án Dr. Németh József PhD. r. alezredes elnök vezetésével megtartotta soros ülését.

    Dr. Németh József elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány beszédében elismerte a tudományos tanács 2016. évben végzett munkáját. Hangsúlyozta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság támogatja a Tanács tevékenységét, a szervezett konferenciák magas színvonalúak voltak és hozzájárultak a rendőrség magasfokú társadalmi elismertségéhez. Az idei év kiemelt kutatási témáihoz kérte felvenni a kiberbűnözés, az illegális migráció, a közlekedésbiztonság, valamint az egyéni és szervezeti teljesítményértékelési rendszer továbbfejlesztését, kutatását.

    Dr. Németh József elnök beszámolójában elmondta, hogy az RTT a 2016. évi tevékenységét eredményesen végezte, számos konferenciát szervezett és támogatott. A kutatások terén a hazai kutatások mellett az Európai Bizottság által támogatott nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben - a Tanács kezdeményezésére, és koordinálásával – részt vesz az ORFK. Bejelentette, hogy Rendőrségi Szemle címmel tudományos folyóirat alapítását kezdeményezi, ami lektorált, ISSN számmal és szerkesztőbizottsággal rendelkezik majd.

    Az ülésen Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testület tagja ismertette a Rendészettudományi Kar eredményeit, valamint a jövőbeli terveket. Elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem öt éves lett, valamint a Víztudományi Kar létrehozásával a karok száma ötre bővült. Dr. Sabjanics István, a Belügyi Tudományos Tanács titkára tájékoztatást adott arról, hogy a Belügyi Tudományos Tanács digitális biztonság témában munkacsoportot alapít, a kutatás végén e-tananyag készül. Hozzászólásában méltatta a Rendőrség Tudományos Tanácsa elmúlt időszakban végzett tevékenységét, megköszönte az ORFK vezetésének a belügyi tudományos tevékenység támogatását.

    Prof. Dr. Kerezsi Klára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Doktori Iskolájának vezetője bemutatta doktori iskolát, annak képzési rendszerét és a megalakulás körülményeit. Tájékoztatójában említést tett a rendészettudományi doktori képzés fontosságáról és szükségességéről, majd együttműködési javaslatot fogalmazott meg a tudományos tanáccsal közös kutatásokra vonatkozóan.

    Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsa elnöke kérte a testülettől 2016. évi tevékenységről szóló beszámoló, valamint a beterjesztett 2017. évi munkaterv elfogadását, amelyet a Tanács egyhangúlag elfogadott.

  • Konferencia felhívás

    A Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozatának és a Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztályának Pécsi Szakcsoportja a 2001. évben megteremtett hagyományt követve, Szent László Napja alkalmából, a Rendőrség Tudományos Tanácsa közreműködésével 2017. június 29-én nemzetközi tudományos konferenciát tart Pécsett SZENT LÁSZLÓTÓL A MODERNKORI MAGYAR RENDÉSZETTUDOMÁNYIG címmel
    Részletek

  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetem pályázati felhívása

    A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora ebben az évben is pályázatot hirdet doktori képzésre.
    A 2017/2018. tanévre kiírt doktori felvételi pályázati felhívással kapcsolatos információk az egyetem honlapján a következő link alatt olvasható:
    doktori felvételi
    Budapest, 2017. február 14.

    Tisztelettel:
    Dr. Németh József r. alezredes rendőrségi főtanácsos
    Rendőrség Tudományos Tanácsa elnök

  • A határrendészettől a rendészettudományig

    Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára Pintér Sándor belügyminiszter nevében is köszöntötte a megjelenteket A határrendészettől a rendészettudományig – 15 éves a Szent László napi nemzetközi tudományos konferencia-sorozat című jubileumi konferencia tudományos értékeit megörökítő, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XVII. számának nyilvános, ünnepi bemutatóján a pécsi Cella Septichora Látogatóközpontban.

    A vezérőrnagy fontosnak tartja a tradíciók ápolását, elmondta, hogy a tizenöt évvel ezelőtt indult konferenciasorozat azzal a céllal jött létre, hogy kezdetben a hadtudományon belül, később önálló tudományos társaság keretében külön diszciplínaként foglalkozzon a rendészettudománnyal és a rendészettel kapcsolatos specifikus ismeretekkel. Tudományos fórumot, előadói és publikációs lehetőséget kínál mindazok számára, akik a szakmai gyakorlati kérdések mellett vagy azokon túl, elméleti igényességgel fordulnak a rendészet elmélete, az egyes szakrendészetek hasznosíthatósága felé. A rendészettudományi kutatók egyik legalapvetőbb munkájának, zászlóshajónak tekinti ezt a kötetet.

    Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője az európai rendészeti doktori képzésről beszélt. A rendészettudományt rendkívül izgalmasnak területnek tartja, hiszen folyamatos változásban van. Kerezsi Klára a biztonságról is beszélt, melynek szavatolása során a rendészet több szereplő által gyakorolt tevékenységgé változik. Felhívta a figyelmet az együttműködés fontosságára. A biztonsághoz való jogról, a szolgáltatás és az állami hatalomgyakorlás egymáshoz való viszonyáról beszélt. Elmondta, hogy a rendőri munka alapvetően a közösséggel felépített és hatékonyan működő kapcsolatrendszert jelent. A professzor úgy véli, hogy azok a rendőrök, akiknek pszichológiai, szociológiai, vagy más felsőoktatásban oktatott diszciplínával kapcsolatos tapasztalatai vannak, előnyt jelenthet számukra a munkájuk során. Végezetül megosztotta a jelenlévőkkel a Rendészettudományi Doktori Iskola doktori programját, legfőbb jellemzőit. A Magyar Rendészettudományi Társaság és a Magyar Hadtudományi Társaság Pécsi Szakcsoportjának a nevében Dr. Gaál Gyula és Dr. Hautzinger Zoltán szerkesztők mutatták be a Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XVII. számát.

    Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
    Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

  • Tömegkezelés és alapjogvédelem

    „A Magyar Rendőrség komoly erőfeszítéseket tett a tömegkezelési gyakorlatának megújítására, ma már európai szintű tömegkezelési gyakorlatot alkalmazunk” – hangsúlyozta Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes, a Készenléti Rendőrség parancsnoka a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, valamint a Rendőrség Tudományos Tanácsa által a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Nemzetközi Oktatási Központban megrendezett Tömegkezelés és alapjogvédelem című tudományos szakmai konferencián. Majd hozzátette: „A tömegkezelés a Készenléti Rendőrség szolgálati feladatai közé tartozik. A labdarúgó mérkőzések hangsúlyossá teszik a tömegkezelés kérdését.”

    Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, az MRTT főtitkára, a konferencia levezető elnöke felidézte, hogy 1987-ben találkozott először a tömegkezelés gyakorlatával. Elmondta, hogy a joggyakorlat önmagában képes alakítani a valós gyakorlatot.

    A békés gyülekezéshez való jogról beszélt az Alkotmánybíróság döntéseinek tükrében Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, megbízott elnöke. Az Alkotmánybíróság számos döntést hozott a témában. A szükségesség és arányosság, valamint a gyülekezési szabadság kiemelt szerepét és azt hangsúlyozta, hogy az emberi jogok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége.

    Új kihívásokról, a tömeges előállításokról, a konfliktust kereső résztvevőkről, egy helyszínre bejelentett, ellentétes célú demonstrációkról beszélt Dr. Nagy Miklós Imre r. ezredes, a Készenléti Rendőrség rendészeti igazgatója. Elmondta, hogy a rendőrség fő feladata az állampolgárok békés gyülekezési jogának a biztosítása, szükség esetén annak segítése.

    Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, a Kúria bírája a bírói jogértelmezés határait vázolta fel előadásában, majd a bejelentés és feloszlatás anyagi jogi és eljárásjogi kérdéseit vette számba. A demokratikus tömegkezelés alapelveiről, a tömegkezelési kultúrát befolyásoló tényezőkről beszélt Less Ferenc r. alezredes, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ főosztályvezetője. „A gyülekezési törvény a békés rendszerváltás szimbólumának is nevezhető” – hangsúlyozta Dr. Orbán Endre, az Alkotmánybíróság tanácsadója, aki a 2000-es éveket az agresszió évtizedének nevezte.

    Dr. Hajas Barnabás, a PPKE JÁK egyetemi docense, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a gyülekezési jog korlátairól, a rendezvényfelosztatás és a tömegoszlatás közötti különbségtételről beszélt előadásában.

    Szó volt még a rendbiztosi tevékenység szerepéről, rendészetről, tömegkezelésről, integritásról, a törvényhozó, a végrehajtó és a bíráskodó szerepéről a tömegkezelés területén.

    Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
    Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

  • Tizenöt éve a rendészettudomány szolgálatában

    „A rend iránti igény a rendészettudomány felértékelődését hozza magával”- hangsúlyozta Dakos József r. dandártábornok, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozatának Pécsi Szakcsoportja által tizenötödik alkalommal megrendezett „A határrendészettől a rendészettudományig” elnevezésű Szent László napi nemzetközi tudományos konferenciasorozaton, a Pécsi Tudományegyetemen. A dandártábornok a kezdetektől részt vesz a konferencián, a szervezésért köszönetet mondott Zámbó Péter r. ezredesnek, Dr. Gaál Gyula r. ezredesnek és Dr. Hautzinger Zoltán egyetemi docensnek, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettesének -akik a rendezvény levezető elnökeiként működtek közre-, hogy példaértékű tudományszervezési gyakorlatot valósítottak meg. A konferencia fővédnöke, Dr. Pintér Sándor belügyminiszter gondolatait Zámbó Péter tolmácsolta a jelenlévők számára: „A biztonság, közbiztonság megteremtése, fenntartása a közjó kiteljesítésének feltétele, amelyért elsősorban az állam a felelős. Számunkra a felelősség azt jelenti, hogy feladatainkat jogállami keretek között, szakmailag felkészülten, hatékonyan hajtsuk végre. Céljaink elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet fordítunk a tudományos tevékenységre és a széleskörű együttműködésre.” A belügyminiszter hazai és nemzetközi „jó gyakorlatok” megismertetését, folyamatos elemzést és hatékony reagálási javaslatok megfogalmazását várja el a rendészet kutatóitól, hiszen a „rendészetet nagyfokú összetettség, új kihívások és hirtelen változások jellemzik”.

    „A világban alapvetően rend van, azonban ha a hiányát átéljük, megerősödik a vágy a közösségben a rend megteremtése iránt”- hangsúlyozta Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök. Majd a cselekvő ember és a rend viszonyáról, a társadalmi rendről és a szolgálatról beszélt. Véleménye szerint a közjó előmozdításához együttműködésre van szükség. „A kozmosz jelenti a létezők összességét, a rend harmóniáját, melyhez a törvények segítséget nyújtanak.” A megyéspüspök felhívta a figyelmet a törvények betartására és betarttatására, az egyén felelős szabadságára, hiszen „a rend akkor valósulhat meg, ha az egyénnek a cselekvés lehetőségét megadjuk. A bizalmon alapuló tekintély képes előmozdítani egy közösség rend utáni vágyát. Bármelyik sérül, egy közösség nehezen működtethető.”

    Dr. Bakondi György miniszterelnöki megbízott a migráció aktuális kérdéseit vette számba előadásában. Elmondta, hogy a világ nagy folyamataiból, az érdekcsoportok küzdelmeiből Európa sem tudott kimaradni. Tavaly 104 országból érkeztek illegális határátlépők, akik minden együttműködést megtagadtak a rendvédelmi szervektől. 2015-ben Magyarország területére négyszázezren, az Európai Unió területére másfél millióan érkeztek. Majd nemzetközi kötelezettségről, menekültekről és migránsokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország minden partnerországgal szolidáris.

    A biztonsági összefüggések vonatkozásában közbiztonsági, nemzetbiztonsági, politikai, társadalmi, gazdasági, közegészségügyi, demográfiai hatásokat vett számba. Úgy véli, a Schengen 2.0. reformjavaslat a közös európai menekültügyi rendszert korrigálhatja.

    „A jogszabályokból az állandóság, a kiszámíthatóság, egyfajta zsinórmérték hiányzik”- fogalmazta meg kritikai észrevételeit Dr. Kiss László, az MTA doktora, korábbi alkotmánybíró Szabad belátás, szabad közigazgatás a rendészet gyakorlásában című, rendkívül informatív előadásában.

    A kriminalisztikáról, mint „a bűnügyi sakkjátszma tudományáról” beszélt Dr. Fenyvesi Csaba egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatója. „Az igazi kriminalisztika a bűnfelderítésről szól, a nyomozás tudománya intuíciókra is épül. Forró nyomon mindig nagyobb a siker esélye, váratlansága letaglózhatja az ellenfelet.” Majd a kriminalisztika piramis modelljét szemléletesen bemutatta a jelenlévők számára. „Mindig az a kérdés, hogy sikerült-e az összes kriminalisztikai fő kérdésre gyorsan, szakszerűen, tisztességesen zajmentes, tiszta választ adni. Aki a kriminalisztika hét fő kérdésére a középjátékban nem tudja a választ, a mérkőzést nem tudja megnyerni”- összegezte gondolatait az egyetemi docens.

    „A jogrend felett a rendészet őrködhet, az erkölcs fölött azonban nem, csupán megfogalmazhatja az erkölcsi szabályt”- hangoztatta Dr. Finszter Géza professor emeritus, az MTA doktora, majd arról beszélt, hogy a rendészettudomány dolga az, hogy képes legyen ellentmondásmentesen beilleszkedni egy alkotmányos jogállam rendszerébe.

    Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornok, egyetemi tanár előadásában arra kereste a választ, hogy van-e olyan törvény, amely meghatározza a rendészet működését. Úgy véli, minden dolgot rendszerben kell szemlélni. „A rendészet a társadalom terméke”.

    A magyar rendészettudomány evolúciójáról beszélt Dr. Balla Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, Dr. Irk Ferenc, professor emeritus, az MTA doktora pedig ökológiai kockázatok megjelenését vette számba a rendészettudomány vonatkozásában, ismertette a kriminológia egyik irányzatát, a zöldkriminológiát.

    Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja A titkosszolgálatok és a rendészettudomány című előadásában a tudományos és technikai hírszerzés területeit ismertette, beszélt a tudósok és a kutatások védelméről, a magyar állambiztonsági szervek védelmi tevékenységéről, tudományos munkájáról. Elmondta, hogy a szovjet hírszerzés számára kiemelten fontos volt a tudományos-technikai felderítés.

    A migráció formáinak számbavétele során Dr. Hegyaljai Mátyás európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár elmondta, hogy Magyarország az illegális migrációt elutasítja, a legális migrációt elfogadja, ahogyan az Európai Unió is, hiszen védelemben kell részesíteni, akik védelemre szorulnak. 391 ezer fő lépte át illegálisan a határainkat, a tömeges bevándorlás az egész Európai Uniót érintette. Beszélt a határellenőrzésről, a Schengeni határokról, az Európai Migrációs Stratégiáról is. Az államtitkár megosztotta a jelenlévőkkel azt is, hogy feladatként jelentkezik az embercsempészek elleni fellépés, a kiváltó okok megszüntetése, a tranzit országokkal együttműködés, a külső határellenőrzés visszaszerzése.

    A rendezvényen Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja és Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornokot 65. születésnapja alkalmából A toll sokszor erősebb, mint a kard című rendészettudományi tanulmánykötettel köszöntötte, mely a tanítványainak, pályatársainak, barátainak, tisztelőinek értekezéseit tartalmazza. A könyv tisztelgés Fórizs professzor impozáns életműve előtt, amely rendkívül gazdag életútját, végtelen szerénységét, szakmai alázatát, a tudomány művelésében tanúsított odaadását, fáradhatatlanságát tükrözi.

    Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára záró gondolataiban elmondta, hogy 15 évvel ezelőtt indult konferenciasorozat azzal a céllal jött létre, hogy kezdetben a hadtudományon belül, később önálló tudományos társaság keretében külön diszciplínaként foglalkozzon a rendészettudománnyal és a rendészettel kapcsolatos specifikus ismeretekkel. Tudományos fórumot, előadói és publikációs lehetőséget kínál mindazok számára, akik a szakmai gyakorlati kérdések mellett vagy azokon túl, elméleti igényességgel fordulnak a rendészet elmélete, az egyes szakrendészetek hasznosíthatósága felé. A konferencián elhangzott, valamint az ahhoz kapcsolódó előadások, tanulmányok, hozzászólások a Pécsi Határőr Tudományos Közlemények következő számában olvashatóak.

    Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
    Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

  • „Az akadémia a tudás fellegvára”

    „A rendezvény célja, hogy erősítsük a szervezetünk kohézióját” – fogalmazott Dr. Németh József PhD. r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke a Balatonföldváron szervezett Vezetői Akadémián.

    Dr. Piros Attila r. dandártábornok, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője hangsúlyozta, hogy a vezetés a legrégebbi művészet, tudomány, a vezető működteti és fejleszti a saját szervezetét, melyhez a jog csak uralmat ad, a tudás hatalmat, az akadémia pedig a tudás fellegvára.

    Új típusú biztonsági fenyegetésekről beszélt Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese. Felhívta a figyelmet az éghajlatváltozásra, a fogyatkozó erőforrásokra. A migráció vonatkozásában elmondta, hogy a világon több mint száz helyen van kerítés, amely határokat véd, vagy határokat zár le. „ A terrorizmus a polgárokon gyakorolt szándékos, módszeres erőszak, melynek során 2014-ben tizennyolc ezren vesztették életüket.”
    Dr. Hegyaljai Mátyás a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára a tömeges migráció kezelésének kormányzati tapasztalatait vette számba előadásában. „104 különböző állampolgárságú személy jött be az elmúlt évben, ennyi országban viszont nincs konfliktuszóna, csupán egy jobb élet reményében érkeznek hozzánk.”

    A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei című könyvet Prof. Dr. Sallai János és Dr. Ritecz György szerzők mutatták be. A szerzők emlékeztettek: a legális migráció megháromszorozódott, már a 240 millió főt is meghaladja. A 22 milliós szír lakosságból 4 millióan hagyták el az országot. „A világon közel 20 millió menekült él, az emberiség 1, 1 milliárd lakosa nem jut jelenleg elegendő vízhez.”

    Dr. Dsupin Ottó r. dandártábornok, az ORFK ROKK igazgatója szerint a válságot a lehető legalacsonyabb szinten kell kezelni. Felidézte, hogy jelenleg 38 fő szolgál polgári válságkezelő missziókban. A dandártábornok szerint a globális világban aligha beszélhetünk helyi biztonságról.

    Prof. Dr. Korinek László akadémikus szerint egy nagy korszak zárult le Katona Géza, Déri Pál és Kertész Imre halálával, egy olyan korszak, amely hetven évig tartott. „Kilencven éves lenne idén Kertész Imre ny. r. dandártábornok, aki a BSZKI alapítója volt” - hangoztatta az MTA rendes tagja, majd elmondta, hogy értelmiségi családba született, szép tudományos pályaívet írt le. A háború éveit követően orvosi egyetemre jelentkezett, végül jogász lett. 1953-tól rendszeresen publikált, mindvégig távol tartotta magát a szélsőségektől, független, autonóm gondolkodó, értelmiségi maradt élete végéig.

    Rendészettudományi kutatásairól beszélt Prof. Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, különös tekintettel a rendőri jelenlétről a hátrányos helyzetű településeken. Elmondta, hogy a legnagyobb létszámmal rendelkező rendőrség sorába tartozunk az EU-ban, az ötödik helyet foglaljuk el a “rendőrsűrűség” szempontjából. A rendőri jelenlét a szubjektív biztonságérzetet növeli. “Biztonságot ugyanakkor csak az a rendőr tud garantálni, aki maga is biztonságban van.”

    Prof. Dr. Herke Csongor egyetemi tanár a büntetőeljárás gyorsítását, egyszerűsítését jelölte meg az új büntetőeljárási törvény fő céljaiként. Majd beszélt az elektronikus kapcsolattartás fő szabályairól, a kényszerintézkedésekről.

    “A büntetőeljárási törvény kodifikációs szempontból dinamikus törvény és konfliktusos” - hangsúlyozta Dr. Miskolczi Barna, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa. Elmondta, hogy 1700 normát érintettek az eddigi módosítások, ezért a novelláris módosítás nem vezetett volna eredményre. A tisztességes eljárást egy abszolút mércének tartja Dr. Miskolczi Barna. Szelei Pál r. ezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztályának a vezetője a nyomozás időtartamának kontrollálásáról beszélt, a bűnjelkezelés új alapokra helyezéséről, hangsúlyozta, hogy az ügyek hatvan százaléka négy hónapon belül befejeződik. “A nyomozás akkor fejeződik be időben, ha van benne egy ügyészi, vagy egy szigorú parancsnoki kontroll.” Felidézte: a távmeghallgatás jogintézményével összefüggésben a szervezet 54 ezer olyan eljárási cselekményt végzett, amelyet az egyik hatóság megkeresésére egy másik hatóság végzett el, melyekből 40 ezer tanúkihallgatásra irányult.

    Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, a Készenléti Rendőrség parancsnoka szerint az a legjobb gyakorlat, ami adott helyen, adott kihívásoknak megfelelően a legnagyobb eredményeket hozza. “Nincs kiszámíthatóság és állandóság a tömeges méretű illegális migrációban, ahogyan nincsenek időbeli és mennyiségi korlátok sem.”

    A parancsnoki fórumot követően az akadémia második napján szó volt még – többek között- az egyéni és szervezeti teljesítményértékelésről, az igazságügyi szakértésről és a tisztjelölti jogállás bevezetéséről a rendészettudományi képzésben, melyről Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese fogalmazta meg gondolatait. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár levezető elnökként működött közre.

    A rendezvényen Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának az elnöke számára Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány 50. születésnapja alkalmából dísztőrt adományozott, melyet Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, a Készenléti Rendőrség parancsnoka adott át.

    Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
    Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

  • Pécsi jubileumi konferencia programja

    A 2016. június 23-án Pécsett megrendezésre kerülő " A határrendészettől a rendészettudományig – 15 éves a Szent László napi nemzetközi tudományos konferenciasorozat" című konferencia részletes programja a itt található.

  • „A biztonság alapvető szükségletünk” – Konferencia a turizmus biztonságáról

    „Az emberiség nagy vívmányai között is megkülönböztetett szerepe van az emberek szabad mozgásának. E jog gyakorlásának fontos természete a turizmus” - hangsúlyozta Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, levezető elnök az I. Turizmus és biztonság nemzetközi konferencián, a nagykanizsai Pannon Egyetemen. Majd Dr. Pintér Sándor belügyminiszternek, a konferencia fővédnökének a szavait tolmácsolta: „Amikor a turizmus és a biztonság közös tartalmát keressük, elsődlegesen a turisták, az utazók szabadidejüket lakóhelyükön kívül keresők biztonságára gondolunk, azonban nem feledkezhetünk meg azokról a bűnös szándékokról sem, amelyek célpontnak tekintik a turizmust, mint iparágat, annak minden részelemét. Napjainkban a felfokozott migráció és a vele együtt járó megfélemlítő erejű gyilkos terrorizmus kedvelt célpontjává vált a turizmus is, ezért fontos, hogy e kihívásra tudományosan is megalapozott válaszokat adhassunk.”

    Dr. Tálas Péter, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja új típusú biztonsági kihívásokat elemzett. Úgy véli, 1990-től a biztonság nemzetköziesült, globálissá vált. Napjainkban, új dimenzióban és új szereplőkkel jelent meg. „A tradicionális biztonsági kihívások a 20. században is jelen voltak, most új helyeken, új módokon, arculatot váltva jelennek meg.

    Valóban új kihívásként jelentkezett a kiberbiztonság. A biztonsági kihívások komplexebbek, többszereplősek lettek, nemzetköziesednek, szélsőségesen mediatizáltak, hiszen a média nagyobb mértékben képes befolyásolni szubjektív biztonságfelfogásunkat, fenyegetettség percepciónkat.” Tálas Péter szerint három nagy, új típusú biztonsági kihívás fenyegeti a turizmust és a hozzá kapcsolódó iparágakat: a gazdasági recesszió, a kiberbűnözés és a terrorizmus.

    „A biztonság alapvető része a turisztikai kínálatnak. 2001 óta 40 fegyveres cselekmény történt, amely részben vagy egészben turisták ellen irányult. Ha nincs biztonság, nincsenek turisták, rendkívül komoly értéket képvisel a világ harmadik legfontosabb ágazata, a turizmus, mely 10 %-kal járul hozzá a világ GDP-jéhez” - hangsúlyozta Fodor Olivér, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője. Emlékeztetett: a tavalyi évben a magyar kereskedelmi szálláshelyeken 25 millió vendégéjszakát regisztráltak Magyarországon, ahol 17%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma, ami a világátlag közel négyszerese.

    Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy, rendőrségi főtanácsos, országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség aspektusából mutatta be a turizmust és a biztonságot. Elmondta, hogy az idegenforgalmi szezon közbiztonságának megteremtése érdekében a rendőrség már 25 éve mindent megtesz a megfelelő biztonság garantálásáért. A biztonság területén a feladatok végrehajtásáért húsz állami és civil szervezet, mindezek munkájának összehangolásáért pedig a rendőrség felel. „Fontosnak tartom, hogy a biztonság kérdéséről a tudomány képviselőivel közösen gondolkodjunk”- hangsúlyozta a vezérőrnagy. Majd a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Dr. Hatala József turizmusról, biztonságról és bűnmegelőzésről beszélt.

    „A biztonság alapvető szükségletünk, a turizmus a béke egyik motorja” - jelentette ki Dr. Ernszt Ildikó egyetemi docens.

    Két szekcióban is tartottak előadást az RTK oktatói, Dr. Mátyás Szabolcs, Dr. Szabó Csaba és Dr. Székely Zoltán. A rendezvényt a Rendőrség Tudományos Tanácsa, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza és a Magyar Rendészettudományi Társaság szervezte.

    Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
    Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

  • Nemzetközi konferencia Körmenden

    2016. április 20-án Körmenden a Batthyány Kulturális Örökség Központban a Magyar Rendészettudományi Társaság, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Rendőrség Tudományos Tanácsa és a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola közös szervezésében nemzetközi konferencia került megtartásra "Együtt a bűnmegelőzésben" címmel. A konferencia levezető elnöke dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára volt. A konferencia résztvevőit Harangozó Bertalan Vas megyei kormánymegbízott és Bebes István Körmend város polgármestere köszöntötték.
    "A bűnmegelőzés a társadalom közügye" címmel dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, a rendőrségi bűnmegelőzési programokról dr. Szelei Pál r. ezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály vezetője, a német rendőrség bűnmegelőzési rendszeréről és gyakorlatáról Viktoria Jerke asszony, a Német Szövetségi és Tartományi Rendőri Bűnmegelőzési Központ munkatársa, Szlovénia bűnmegelőzési rendszeréről és gyakorlatáról mag. Franc Virtič a maribori rendőr igazgatóság főfelügyelője, Ausztria bűnmegelőzési gyakorlatáról a fiatalkorúak körében Werner Gamauf a Burgenlandi Tartományi Rendőri Igazgatóság főfelügyelője, az önkormányzatok bűnmegelőzési feladatairól a Vas megyei gyakorlatról Majthényi László a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, "A polgárőrök a biztonságos Magyarországért" címmel dr. Túrós András ny. r. altábornagy, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, "A kommunikáció szerepe a bűnmegelőzésben" címmel dr. Garamvölgyi László ny. r. dandártábornok, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója tartott előadást. A konferencia keretében került megnyitásra "A bűnmegelőzés a fiatalok szemével" című rajz és grafiti kiállítás. A három kategóriában meghirdetett pályázat első három helyezettje díjazásban részesült, melyeket a konferenciát követő állófogadáson adtak át. A díjátadást megelőzően a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola tanulói népdallal és néptánccal kedveskedtek a megjelent vendégeknek. A konferenciát megtisztelték jelenlétükkel a regionális és megyei állami és rendészeti szervek képviselői, a dunántúli megyei rendőr-főkapitányságok bűnmegelőzési szakemberei, a szlovén és az osztrák rendőrség képviselői, a régió megyei polgárőr szövetségeinek, és közterület-felügyeleteinek vezetői, a társ rendészeti szakközépiskolák igazgatói.

  • PhD (doktori) képzési ösztöndíj pályázat

    A hagyományokhoz híven a Belügyi Tudományos Tanács és a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF) vezetője pályázatot hirdet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) PhD hallgatói számára PhD (doktori) képzési ösztöndíj elnyerésére a 2016/17-os tanévre. Az ösztöndíj célja a belügyi tudományos kutatói utánpótlás elősegítése PhD (doktori) cím elnyerésére való felkészülés támogatásával.

    A pályázat benyújtásának határideje 2016. szeptember 09.

    Részletek

  • Publikációs felhívás

    A Belügyi Tudományos Tanács "Biztonsági kihívások a 21. században" címmel tanulmánykötetet jelentet meg 2016. novemberében. A Tanács a témával kapcsolatos tanulmányok és gyakorlati kutatási eredmények bemutatása céljából publikációs pályázatot hirdet.
    Részletek

  • Emlékkonferenciát rendeztek Kertész Imre tiszteletére

    „Kertész Imre kiváló szakember és tudós volt, 28 éven keresztül vezette a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet jogelőd intézményét” - hangsúlyozta Dr. Nagy Gábor, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) igazgatója a Kertész Imre születésének 90. évfordulója alkalmából, a BSZKI és a Rendőrség Tudományos Tanácsa által megrendezett tudományos emlékkonferencián az Országos Rendőr-főkapitányság Rendőrségi Igazgatási Központ Auditóriumában, melyen a napokban elhunyt Dr. Katona Géza ny. r. dandártábornokra egy perces néma felállással emlékeztek a jelenlévők. Az igazgató elmondta, hogy Kertész Imre tudományos munkásságának teljes körű feldolgozása még nem fejeződött be. Majd személyes emlékeit idézte fel, hiszen 1987-ben ő vette fel szakértőjelöltnek az intézetbe.

    A Rendőrség Tudományos Tanácsának elnöke, Dr. Németh József r. alezredes rendkívül fontosnak tartja a gyökereket, a múltat felidéző gondolatokat, mely az emlékkonferencia témájául szolgál. Köszöntőjében elmondta, hogy az országos rendőrfőkapitány iránymutatásának megfelelően meghatározták a tudományszervezés irányait, a tudományos eredményeikkel segítik az ORFK-ban folyó munkát.

    Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének a tagja, a rendezvény levezető elnöke emlékeztetett: „Nem volt könnyű abban az időben tudományt művelni, amikor az új gazdasági mechanizmus új szellemiséget hozott, ebben az időszakban Kertész Imre a materialista megközelítéseket helyezte előtérbe, akinek az indíttatására a munkatársai képezni tudták a következő generációkat, jegyzetek és oktatófilmek készültek, melyek a rendőrök hétköznapjaiba is beépültek

    A konferencia egyik felkért előadója, a néhai Katona Géza felesége, Katona Gézáné ny. r. ezredes férjére a Kertész Imre búcsúztatóján egykor elhangzott verssel emlékezett. Elmondta, hogy Kertész Imre és Katona Géza életpályája, tudományos munkássága rendkívül sok területen összefonódott. Felidézte, hogy vegyészmérnök hallgatóként 1957 őszén ismerte meg Moszkvában, 1963-ban az ő közreműködésével került a Bűnügyi Technikai Osztályra, abban az időben olyan fejlesztések történtek, amelyek meghaladták az akkori kor kriminalisztikai vívmányait. Megteremtette a jelenlegi szakértői intézetnek a bázisát. Katona Gézáné az egyik legkiválóbb vezetőnek tartotta Kertész Imrét, a szakterületek jelenlegi fejlődése pedig büszkeséggel tölti el.

    Prof. Dr. Korinek László akadémikus szerint egy nagy korszak zárult le Katona Géza, Déri Pál és Kertész Imre halálával, egy olyan korszak, amely hetven évig tartott. Életinterjút készített Dr. Kertész Imre címzetes egyetemi tanárral, ny. r. dandártábornokkal, aki értelmiségi családba született. A háború éveit követően orvosi egyetemre jelentkezett, végül jogász lett. 1953-tól rendszeresen publikált, mindvégig távol tartotta magát a szélsőségektől, független, autonóm gondolkodó, értelmiségi maradt élete végéig.

    Prof. Dr. Finszter Géza egyetemi tanárnak, az MTA doktorának a dandártábornok elmondta, hogy „nehéz volt a rendőrségen értelmiséginek lenni”. Azt tapasztalta, hogy tudományosan megalapozott szaktudással bírt, hatalmas szellemi munkát végzett, mindig örömmel publikált. „A magyarországi kriminalisztika sokat köszönhet neki és Kertész Imre is sokat köszönhet a kriminalisztikának, hiszen rátalált egy olyan tudományra, melyben a természettudomány a társadalomtudománnyal ötvöződik. Igazi értéket talált, amelyből sokat merített és fejlesztett”- hangsúlyozta a professzor.

    A biológia-kémia szakon diplomát szerzett Dr. Balláné Prof. Dr. Füszter Erzséber r. ezredes, az RTK tanszékvezető egyetemi tanára életében is fontos szerepet játszott Kertész Imre, neki köszönheti, hogy szakértő lett, pozitív kisugárzású, nyugodt, higgadt, intelligens embernek tartotta: „Tőle tanultam meg, hogy mit jelent szakértőnek lenni. A minőségre törekvés mindig is elvárása volt. Hatalmas életművet hagyott hátra és egy remek szakértői gárdát. Büszke lenne a jelenlegi BSZKI-ra, amely világszínvonalúvá vált, miközben megőrizte a szellemiségét - fejezte be gondolatait a tanszékvezető.”

    Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
    Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

  • Határokon átnyúló informatikai fejlesztés

    „A nemzetközi együttműködés meghatározó eleme az egyetemi minőségnek”- hangsúlyozta Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese a Ludovikán megrendezett nemzetközi DESTRIERO workshopon, ahol felvázolta a nemzetközi pályázati lehetőségek szerepét az NKE tudományos tevékenységében. A rendezvény fő témájául egy olyan új generációs helyzetértékelő és döntéstámogató eszköz létrehozására irányuló kutatás szolgált, amely a katasztrófák következményeinek felszámolásában, az infrastruktúra gyors és költséghatékony helyreállításában és a szükséges mentesítésben nyújt majd segítséget.

    Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a workshop levezető elnöke szerint a program egy olyan gyakorlati alkalmazást hív életre, amelyre nagy szükség mutatkozik, ugyanis az együttműködés a tudományterületek között nem kapott elég figyelmet az utóbbi időben. Az NKE Fenntartói Testület tagja kiemelte, hogy a program érinti az informatikát, a rendészettudományt, a hadtudományt, a közigazgatás-tudományt, az államtudományt és a társadalomtudományokat. Negyvenöt évet felölelő belügyminisztériumi tapasztalatai alapján megállapította, hogy azok a projektjek voltak igazán sikeresek, amelyekben az eljárásrendek, módszerek megismerése következményeként a magyar szabályozás nemzetközivé válhatott. Janza Frigyes beszélt az április közepén esedékes közös közszolgálati gyakorlatról is, amelynek során katasztrófahelyzetek modellezésében működnek közre az egyetem négy karának oktatói és hallgatói.

    Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok az egyetem életében meghatározó jelentőségű fejlesztési dokumentumokat mutatta be előadásában. Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy az Intézményfejlesztési Terv jelöli ki az egyetem fejlődési irányát. „Az együttműködés egyetemként minden dolgozó és hallgató fejlesztési javaslatát figyelembe vesszük”- hangsúlyozta. Hozzátette: „a mai világban hibás döntés bezárkózni a felsőoktatási térbe és csak a saját diszciplínákat kutatni. A színvonalas oktatás egyik fokmérője az új kutatási eredmények megjelenítése a tananyagokban és a katedrán. Az NKE vezetése a kezdetektől keresi a nemzetközi együttműködési lehetőségeket, ugyanis a nemzetközi jelleg lételeme az egyetemi minőségnek.” A kutatásfejlesztési elképzelésekről elmondta, hogy több lépcsős szűrőn mennek keresztül, az új minőségbiztosítási rendszer alkalmas lesz arra, hogy az egyetem számára oktatási szempontból is értékes kutatások forráshoz jussanak. Az együttműködés egyetemének nevezte az NKE-t, számos olyan kutatási területről számolt be, melyet az egyetem kutatói nem tudnak önállóan végezni és olyanokról is, amelyek minden hivatásrendet érintenek: kibervédelem, migráció, katasztrófák elleni védekezés.

    A DESTRIERO projektet és rendszert a Lengyelországból érkező Łukasz Szklarski és Elena Francioni mutatták be. Mindketten hangsúlyozták, hogy az NKE által nyújtott szaktudásra nagy szükségük van, ezért a kutatási projektbe NKE-s szakértők delegálását kérték. Elsőként a Rendőrség Tudományos Tanácsa kapott meghívást a DESTRIERO nevű Európai Uniós pályázati konzorciumtól, akik a Horizont 2020 Európai Uniós kutatás-fejlesztési projekthez kerestek külsős rendvédelmi partnereket és felkérték a Magyar Rendőrség szakembereit résztvevőnek, hogy rendvédelmi szempontból teszteljék és értékeljék a kifejlesztett rendszert, a kidolgozott megoldásokat.

    Az új generációs helyzetértékelő és döntéstámogató eszköz egy könnyen kezelhető számítástechnikai felületen keresztül tenné lehetővé a résztvevő állami szervek és civil szervezetek számára, hogy tevékenységüket összehangolják, a tervezett tevékenységük tartalmáról, helyéről és idejéről egymást tájékoztassák, a rendelkezésükre álló információt a többi együttműködővel gyorsan megoszthassák, így az erőforrások hatékony felhasználásában nyújt majd nagy segítséget.

    A DESTRIERO projektben és más pályázatokban részvétel tapasztalatairól dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, a Rendészettudományi Kar tanársegédje számolt be. Előadást tartott még Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető, BM OKF KI Koordinációs Főosztály vezetője, a BM OKF Tudományos Tanácsának alelnöke, Dr. Szele Tamás r. alezredes, ORFK Gazdasági Főigazgatóság Európai Támogatások Osztály osztályvezetője és Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának (RTT) elnöke

    Forrás: http://www.uni-nke.hu
    Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

  • Pályázati felhívás a PhD doktori képzésre és egyéni doktori felkészülésre

    A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora ebben az évben is pályázatot hirdet doktori (PhD) képzésre, a 2016/17 tanévben először adódik lehetőség a Rendészettudományi Doktori Iskolába (RDI) való felvételre.
    Pályázati felhívás
    Jelentkezési lap

  • Felhívás nemzetközi tudományos konferenciára

    A Rendőrség Tudományos Tanácsa, a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza, az MTA Veszprémi Területi Bizottság Kommunikáció Munkabizottságának közreműködésével nemzetközi tudományos konferenciát szervez.
    Részletek

  • Felhívás pécsi konferenciára

    A Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozatának és a Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztályának Pécsi Szakcsoportja a 2001. évben megteremtett hagyományt követve, Szent László Napja alkalmából, a Rendőrség Tudományos Tanácsa közreműködésével 2016. június 23-án nemzetközi tudományos konferenciát tart Pécsett.
    Részletek

  • A Rendőrség Tudományos Tanácsa 2016. március 2-i ülése

    A Rendőrség Tudományos Tanácsa 2016. március 2-án dr. Németh József r. alezredes elnök vezetésével megtartotta soros ülését.
    Részletek

  • Pályázati felhívás 2016.

    A Magyar Rendészettudományi Társaság (a továbbiakban: MRTT) Migrációs Tagozata, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH), valamint a BÁH Tudományos Tanács közös pályázatot hirdet olyan pályamunkák elkészítésére, amelyek az állampolgárság, a menekültügy, a legális és illegális migráció történetével, aktuális kérdéseivel, a nemzetközi és hazai jogi szabályozásával, a jogalkalmazás gyakorlati kérdéseivel és problémáival foglalkoznak.
    Pályázati felhívás

  • Pécsi könyvbemutató

    A Modernkori veszélyek rendészeti aspektusai címmel 2015. június 25-én megrendezett nemzetközi tudományos konferencia értékeinek megörökítése céljából összeállított kötet ünnepi könyvbemutatójára került sor 2015. november 27-én. A Magyar Tudomány Napja alkalmából megrendezett rendezvényre a Pécsi Egyházmegye impozánsan felújított Magtár Látogatóközpontjának konferenciatermében került sor.
    A könyvbemutató levezető elnöke Dr. Janza Frigyes nyá. r. vezérőrnagy a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára volt. Megnyitójában az évek során hagyománnyá váló konferenciasorozat szakmaiságának méltatása mellett, rámutatott a világi és a vallási diszciplínák kapcsolatrendszerére, a tudományok társadalmi helyzetére, megítélésére. A megnyitó után Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök dikciója következett, aki a „jó”, illetve a közjó megjelenésére, társadalmi rendező szerepére hívta fel az egybegyűltek figyelmét.
    Kiemelte a bizalom és a tekintély viszonyának kapcsolatát, illetve hangsúlyozta, hogy a különböző tudományoknak antropológiai választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy milyen hatással vannak az emberre. Az előadás után a kötet szerkesztői Dr. Gaál Gyula r. ezredes a Rendőrség Tudományos Tanácsának alelnöke és Dr. Hautzinger Zoltán egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar megbízott dékánhelyettese bemutatták az új kiadványt, majd köszönetet mondtak a kötet támogatóinak. Ezt követően Szalontai Csongor Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közbiztonsági referense átadta a szerkesztőknek Dr. Páva Zsolt Pécs Megyei Jogú Város Polgármesterének elismerését. A rendezvényt a Püspöki Palota és a Bazilika megtekintése zárta.
    Nagy Gábor

  • „Szakértők és bűnügyi technikusok a XXI. századi rendőrségi nyomozásokban” című tudományos, szakmai konferencia

    A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet a Rendőrség Tudományos Tanácsával közösen a Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete közreműködésével 2015. november 19-én - a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából - konferenciát szervezett az Országos Rendőr-főkapitányság Rendőrségi Igazgatási Központ Auditóriumában.
    A konferencia célja volt, hogy - a Magyar Tudományos Akadémia belügyi fejezet Tudománynapi rendezvénysorozata keretében - bemutassa a rendészettudomány gyakorlati aspektusából, a rendőrségi nyomozásokban résztvevő szakértők és bűnügyi technikusok tevékenységét.
    Részletek

  • Szakmai rendezvény

    Tisztelettel invitálunk minden érdeklődőt az NKE RTK Szent György Szakkollégium, valamint az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztály közös szakmai rendezvényére, melynek témája: PÉNZMOSÁS - AVAGY "PISZKOS" PÉNZ AZ ILLEGÁLISTÓL A LEGÁLISIG
    Részletek

  • Nemzetközi tudományos konferencia

    "MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI" című nemzetközi tudományos konferenciára szóló meghívó
    Részletek

  • A tudományos szakmai konferenciára

    RA Rendőrség Tudományos Tanácsa, a NKE-RTK Határrendészeti Tanszék és a Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat tisztelettel meghívja Önt „A tömeges méretű illegális migráció rendészeti kezelése” című tudományos szakmai konferenciára. Részletek

  • A rendészeti korrupciót kutatják

    Rendészeti korrupció-ellenes kutatócsoport alakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Rendőrség Tudományos Tanácsa és az NKE Rendészetelméleti Kutatóműhelye által létrehozott szervezet az állam korrupció-ellenes tevékenységét és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktató-kutató munkáját is erősítheti.
    A rendészeti szakma és a társadalom elvárása is, hogy egyre hatékonyabb legyen a korrupció elleni küzdelem. Ennek kutatására hozott létre április 14-én egy állandó szakmai fórumot a Rendőrség Tudományos Tanácsa és az NKE Rendészetelméleti Kutatóműhelye. Az együttműködés egyik fontos célja, hogy a képzésbe is bekerüljön a rendészeti korrupció elleni küzdelem. A kutatócsoport alakuló ülésén Németh József alezredes elmondta: a Rendőrség Tudományos Tanácsa tavaly nyáron alakult meg. A szervezet elnöke szólt az eddigi tevékenységükről, amelynek része a korrupció elleni küzdelem is, ennek egyfajta eredményét jelentik a témakörben született tudományos dolgozatok. A kutatócsoport felállítása kapcsán megjegyezte: az eddigi rendészeti korrupcióellenes kutatásokat összegezni kell, és ebből lehet egy új programot kidolgozni.
    A rendezvényen részt vett Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy is, aki szerint a korrupció kutatása nagyon fontos, de egyben nagyon nehéz feladat is. Az NKE Fenntartói Testületének tagja szólt azokról a modern pszichológia által kidolgozott technikákról, amelyek segítségével ma már 90 százalék fölötti pontossággal lehet azonosítani a korrupciós hajlamot. A vezérőrnagy szerint ezekbe a kutatásokba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is bekapcsolódhat, a hamarosan felálló magatartástudományi intézete révén. Janza Frigyes megjegyezte azt is, hogy a korrupció elleni küzdelmet nem lehet csak tudományos alapon kezelni, hanem nélkülözhetetlenek a hétköznapi, szakmai tapasztalatok is.
    Christián László, az NKE Rendészetelméleti Kutatóműhely vezetője szólt arról, hogy a most létrejövő kutatócsoportban a fiatal kutatóktól a rendőrtábornokokig, a kriminológustól a büntetés végrehajtásban dolgozó pszichológusig számos szakember vesz részt. A munka során összegyűjtik a rendészeti korrupcióval kapcsolatos korábbi kutatásokat, létrehoznak egy átfogó forrásjegyzéket, majd megalkotnak egy problématérképet. Ezek figyelembevételével szeretnének egy korrupció-ellenes programot kidolgozni, amelyben kiemelt szerepet szánnak az oktatásnak, nevelésnek is. Az egyetemi docens szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogyan működnek együtt a korrupció elleni küzdelemben az állam erre felhatalmazott szervei és el lehetne gondolkozni a civil szervezetek bevonásán is. Christián László szerint nélkülözhetetlen a kutatási módszertan bővítése a külföldi példák figyelembevételével.
    A rendészeti korrupció-ellenes kutatócsoport a tervek szerint évente két alkalommal tart majd ülést. A csoport munkájában résztvevők először javaslatot tesznek a kutatási területekre, majd kisebb teamekben kezdik el a kutatói tevékenységet. A Rendészetelméleti Kutatóműhely honlapján elérhetőek lesznek majd a korábbi, és a munkacsoport által kimunkált anyagok, eredmények.
    Forrás: Nemzeti Közszölgálati Egyetem - Szöveg: Szöőr Ádám

  • Konferencia

    A Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozatának és a Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztályának Pécsi Szakcsoportja által szervezett, a MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI címmel tartandó tudományos konferenciához tartozó felhívást.
    Részletek

  • Újjáalakult a Rendőrség Tudományos Tanácsa

    A tudományos munkáról és az újítási szabályzatról szóló 48/2013. (XI. 29.) ORFK utasítás alapján Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsa elnökének vezetésével 2014. június 11-én tartotta alakuló ülését a Rendőrség megújult Tudományos Tanácsa Papp Károly r. altábornagy országos rendőrfőkapitány részvételével. A grémium a rendőrség kutató-, alkotó- és tudományszervezői tevékenységét tervező, koordináló, a szervezést irányító, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete, amely egyben kiemelt (stratégiai jellegű) kérdéskörökben az országos rendőrfőkapitány tanácsadó testülete. Alaprendeltetése a rendészettudomány eredményeinek a gyakorlatban történő alkalmazásának elősegítése, a rendőrségi feladatok ellátásához kapcsolódó új kutatások koordinálása és szervezése, a meglévő ismeretek alkalmazása, fejlesztése érdekében kutató, alkotó, tudományszervezői és pályázathirdetési tevékenység színvonalas végzése. Az ülésen a tizenöt fős testület elfogadta az ügyrendet és az éves munkatervet, egyben alelnöknek választotta Dr. Gaál Gyula r. alezredest a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalvezetőjét.

  • Könyvbemutató

    A Magyar Rendészettudományi Társaság gondozásában, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával, Dr. Gaál Gyula r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsa alelnöke és Dr. Hautzinger Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi docense szerkesztésében megjelent a „Rendészettudományi gondolatok – Írások a Magyar Rendészettudományi Társaság megalapításának egy évtizedes jubileuma alkalmából” című ünnepi kötet. A kiadvány méltó emléket kíván állítani a 2004. május 24-én a Belügyminisztérium Duna-palotájában száztizenhat alapító tag által „közfelkiáltással” létrehozott Magyar Rendészettudományi Társaság megalakulásának. A társaság deklarált célja és feladata az egyes szakterületek tudományos ismereteinek fejlesztése, az egyes rendészeti feladatok tudományos vizsgálata, a rendészettudományi élet hagyományainak felkutatása, ápolása, a szakmai egység és az együvé tartozás érzésének, gyakorlatának erősítése. A rendészettudomány művelői által írások születtek a társadalomtudományok és a rendészet kapcsolatáról, a rendészettudomány helyéről, szerepéről, jövőjéről, és nem utolsósorban a Magyar Rendészettudományi Társaság évtizedes történetéről. A jubileumi tanulmányok nemcsak azoknak a figyelmére számíthatnak, akik művelik vagy ápolják a magyar rendészettudományt, hanem mindazok számára is érdekes lehet, akik érdeklődéssel fordulnak a rendészettel összefüggő témák iránt. Ehhez kívánnak hasznos időtöltést és jó olvasást a szerkesztők.