A Belügyi Tudományos Tanács ülésére, egyúttal a Magyar Tudomány Ünnepe 2017 belügyi fejezetének ünnepélyes zárására 2017. november 30-án, a Belügyminisztérium Márványaulájában került sor.

Az ülés résztvevőit Dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a Belügyi Tudományos Tanács elnöke nevében Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára, a Belügyi Tudományos Tanács ügyvezető elnöke és Prof. Dr. Bokor József akadémikus, Magyar Tudományos Akadémia természettudományi alelnöke köszöntötte.

Az eseményen átadásra kerültek a Belügyi Tudományos Tanács által alapított, a belügyi ágazat tudományos és tudományszervezői munka kiválóságait elismerő Szabó András-érmek és oklevelek. Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár, a Belügyi Tudományos Tanács elnöke a tudományos kutatómunka elismerésül kiváló tudományos munkáért Szabó András-érmet adományozott Prof. Dr. Ruzsonyi Péter c. bv. dandártábornok részére, a belügyi ágazatban huzamosan magas színvonalon végzett tudományszervező munka elismeréséül kiváló tudományszervező munkáért Szabó András-érmet adományozott Dr. Gaál Gyula r. ezredes részére.

A belügyi ágazatban kiemelkedően, alkotó módon végzett tudományos kutatómunka elismeréséül kiváló tudományos munkáért Szabó András-oklevelet adományozott Dr. Hautzinger Zoltán r. ezredes részére.

A belügyi ágazatban magas színvonalon végzett tudományszervező munka elismeréséül kiváló tudományszervező munkáért Szabó András-oklevelet adományozott Görbe Attiláné Dr. Zán Krisztina r. alezredes részére.

A rendezvényen került sor a 2017. évi pályázati felhívások értékelésére és ünnepélyes eredményhirdetésére:

• A Belügyi Tudományos Tanács által meghirdetett, „Az új évezred kihívása – digitális, infokommunikációs képességek” c. tudományos pályázati felhívás
• A Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, valamint a BMH Tudományos Tanácsa által közösen kiírt tudományos pályázati felhívás
• A Rendőrség Tudományos Tanácsa által kiírt tudományos pályázati felhívás
• Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Tudományos Tanács által kiírt tudományos pályázat

Dr. Sabjanics István, mint az MTÜ 2017 belügyi fejezet fejezetszerkesztője értékelését követően köszönetét fejezete ki az előadóknak, a résztvevőknek, s nem utolsósorban a szervezőknek az ágazat eredményes november havi rendezvénysorozatáért.

2017. május 5-én a Belügyi Tudományos Tanács a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában (1112 Budapest, Meredek u. 18.) tartott kihelyezett ülést. Az ülésen részt vett Dr. Felkai László államtitkár úr, a Tanács elnöke, valamint Zsinka András helyettes államtitkár úr, a Tanács ügyvezető elnöke is. Az ülést Dr. Dános Valér főosztályvezető úr, a Tanács ügyvezető alelnöke vezette.

Az ülés kezdetén Dr. Dános Valér ügyvezető alelnök úr köszöntötte a Tanács megjelent tagjait, és köszönetet mondott a házigazdának a meghívásért. Tájékoztatást adott arról, hogy a kihelyezett ülésen a Kutatóközpont főigazgatója, főigazgató-helyettese, valamint munkatársai összesen tíz előadást tartanak meg.

A Központ főigazgatója, Prof. Dr. Szarka László akadémikus úr ugyancsak köszöntötte a meghívott vendégeket, és örömét fejezte ki amiatt, hogy az Akadémia egyik igen jelentős kutatói közössége bemutathatja munkásságát. Professzor úr bevezető előadásában bemutatta a Kutatóközpont szervezetét és munkatársait; rámutatott, hogy a Központ négy intézetből épül fel (Földrajztudományi, Földtani és Geokémiai, Geodéziai és Geofizikai, valamint Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet). Ismertette azt is, hogy a Központ székhelye Sopronban található. Kiemelte, hogy a kutató feladata mindenkor az objektivitásra történő törekvés, akkor is, ha egyébként a tudomány eredményei iránti elvárásokat a társadalom igényei is determinálják.

Dr. Gráczer Zoltán (PhD) a Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózat felépítését és működését mutatta be. Elmondta, hogy az egyes szeizmológiai műszerek a háromdimenziós talajmozgásokat az idő függvényében érzékelik. Rendkívüli érzékenységüknek köszönhetően a nanométer/secundum érzékenységi küszöbérték állapítható meg. Hazánkban 15 permanens szeizmológiai állomás működik, különösen kedvelt helyek a temetők, nyugodt környezetükre való tekintettel. A Hálózat 24 órás készenléttel működik, emellett honlappal, Facebook- és Twitter-fiókkal is rendelkezik.

Dr. Wéber Zoltán (CSc) és Dr. Győri Erzsébet (PhD) a szeizmológiai kutatásokról és a földrengés-veszélyeztetettségről tartott előadást. Elmondták, hogy földrengésnek az érintkező kőzettömbök elcsúszása tekinthető. Az ilyenkor keletkező rugalmas hullámok a Föld középpontja felé terjedhetnek, és akár a Föld túlsó oldalán is érzékelhetők. A hullámsebesség mérésével az ún. tomográfia foglalkozik. Bemutatták az AlpArray projektet, mely az Alpok és tágabb környezetének geodinamikai kutatását vállalta fel. Elmondták, hogy Magyarország közepesen földrengésveszélyes országnak tekinthető, erősebb földrengések mindössze 40-50 évente fordultak elő.

Prof. Dr. Kiss László akadémikus, a Kutatóközpont főigazgató-helyettese kozmikus hatásokról és kockázatokról tartott előadást. Elmondta, hogy a Föld közelében számtalan kisméretű égitest található, a jelenlegi tudásunk szerint az 1 km átmérőt meghaladó testeknek mintegy 90 %-a ismert. Kitért az olyan nagy hatású földközeli jelenségekre, mint amelyek Tunguzkában 1910-ben, Szudánban 2006-ban, vagy Cseljabinszkban 2013-ban következtek be. Szerencsés módon ezek katasztrofális hatásokkal nem jártak, azonban jelentős károkat okoztak. Professzor úr tájékoztatást adott arról a folyamatban lévő pályázatról is, melynek egyik célja egy nagyméretű új, az eddiginél jóval nagyobb látószögű ún. Schmidt-távcső beszerzése. Elmondta azt is, hogy a piszkéstetői obszervatóriumban már számos kisbolygó felfedezésére sor került.

Dr. Bondár István (DSc) és Czanik Csenge a légköri infrahang-észlelés sajátosságait mutatta be. Elmondták, hogy az infrahangnak mind természetes (pl. meteor, vulkán), mind mesterséges (pl. nukleáris robbantás, szuperszonikus légijármű) forrásai lehetnek. Rámutattak, hogy Magyarországon úttörő, új kutatások végzésére lesz lehetőség a rövidesen megnyíló piszkéstetői állomáson.

Koronczay Dávid a geo-elektromosság kérdéseit mutatta be. Elmondta, hogy a napkitörések (korona-kilökődések), „napviharok” nagy töltöttségű olyan részecskék, amelyek néhány óra alatt elérik akár a Föld légkörét is, és jelentős károkat tudnak okozni többek közt a műholdak, a kommunikációs rendszerek vagy a légi közlekedés területén. Olyan, a történelemben előfordult eseményeket is bemutatott, melyek a Földön nagyon jelentős hatásokat, károkat okoztak (1859, Carrington-esemény; 1989, Quebec-blackout; 2003, Halloween storm). Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a jelenségek jól ismert hatása a sarki fény is.

Prof. Dr. Demény Attila akadémikus a geokémiával összefüggő természeti és társadalmi kockázatokról szólt. Elsőként bemutatta a Földtani és Geokémiai Intézet felépítését és működését, majd olyan aktuális témákat ismertetett, mint a klímaváltozás, a vörösiszap-katasztrófa, vagy éppen a nehézfémek környezeti kockázatai. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy kutatási területe a bűnüldözés számára is használható, amennyiben például nagy értékű műkincsek eredetiségét vagy esetleges hamisított, másolt voltát is vizsgálni tudják

Dr. Szalai Zoltán (PhD) a földfelszíni folyamatok és a környezeti kockázatok összefüggéseit mutatta be, említést tett többek közt az egyre gyakoribb „villám”-árvizekről, sárlavinákról. Bemutatta előadásában a szentgyörgyvári és dióskáli vizsgálati területeket. Elmondta, hogy a vizek kártételei elleni védekezés egyik kulcsfontosságú eszköze a talajművelés rendszerének megváltoztatása.

Dr. Kondor Attila Csaba (PhD) a várostérségek népességével és szennyezésével kapcsolatos, konzorciumi formában zajló aktuális kutatást mutatta be, melynek elsődleges célja a szennyvizekben található szermaradványok kockázatainak feltárása.

Az utolsó előadásban Prof. Dr. Kocsis Károly akadémikus, a Földrajztudományi Intézet igazgatója egy igen aktuális témát, az Európát érintő migrációs folyamatok földrajzi vonatkozásait vette górcső alá. Részletes statisztikákkal alátámasztott referátumában elsősorban az Európába érkező iszlám népességű bevándorlók egyes országokra gyakorolt hatását elemezte.

Az előadásokat követően a Belügyi Tudományos Tanács tagjainak kérdéseire a jelen lévő kutatók válaszoltak, majd Zsinka András helyettes államtitkár úr a Tanács nevében megköszönte az értékes előadások megtartását. Dr. Dános Valér ügyvezető alelnök úr ugyancsak köszönetet mondott a Kutatóközpont vezetőjének a meghívásért, és reményét fejezte ki, hogy a Tanács és a Központ között a jövőben is folytatódik az intenzív együttműködés és a sikeres munkakapcsolat.

A Belügyi Tudományos Tanács teljes ülésére 2017. február 24-én, a Belügyminisztérium Márványaulájában került sor.

Dr. Dános Valér, a Belügyi Tudományos Tanács ügyvezető alelnöke, az ülés levezető elnöke üdvözölte a résztvevőket, a BTT egyik legfontosabb rendezvényén. Külön köszöntette az elnökségben helyet foglalókat, valamint a meghívott vendégeket. Ismertette a napirendi pontokat, majd megállapította, hogy az ülés határozatképes. Az ülés napirendi pontjaihoz módosító javaslat nem érkezett, a kiadott napirend elfogadást nyert.

Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár, a Belügyi Tudományos Tanács elnöke köszöntette az ülésen résztvevőket és ismertette a Tanáccsal szemben támasztott követelményeket.

A következő napirendi pontként Dr. Sabjanics István, a Belügyi Tudományos Tanács titkára értékelte a Tanács 2016. évi tevékenységét.
Ezt követően a BTT keretein belül működő négy munkacsoport képviselője számolt be 2016. évi tevékenységükről: Prof. Dr. Finszter Géza – Rendészettudományi Munkacsoport, Mihalovszky Gabriella – Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport, Dr. Bozó Csaba – Szakterminológiai Munkacsoport, Bodnárné Dr. Boda Dorottya – Közfoglalkoztatási Munkacsoport.

Majd Dr. Sabjanics István ismertette a Belügyi Tudományos Tanács 2016. évi munkatervét, melyet Dr. Dános Valér, az ülés levezető elnöke szavazásra bocsátott, és az Ülés egyhangúlag elfogadott.

Dr. Dános Valér, az Ülés levezető elnöke zárásként megállapította, hogy az elmúlt évben komoly munka folyt, melynek eredményei a napi gyakorlatban hasznosíthatóak, valamit kérte a 2017. évi feladatok sikeres teljesítéséhez a jelenlévők támogatását.

A Belügyi Tudományos Tanács (BTT) 2017. január 20-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) központi épületének tanácstermében tartott kihelyezett ülést. Az ülésen részt vett Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár, a BTT elnöke, valamint Zsinka András személyügyi helyettes államtitkár, a BTT ügyvezető elnöke is. Az ülést Dr. Sabjanics István, BTT titkára vezette.

Sabjanics István mindenekelőtt megköszönte az Egyetem rektorának, Prof. Dr. Józsa János akadémikusnak, hogy meghívására a BTT tagjai egy impozáns helyszínen tarthatják meg a 2017. év első ülését. Tájékoztatást adott arról, hogy a kihelyezett ülésen a BME három oktatója által prezentált előadást hallgathatnak meg a kihelyezett ülés résztvevői. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a BME rektora a BTT tagjaként aktívan segíti a Tanács munkáját, és a vízügyi területnek kiemelt szerepet biztosít. Ennek különös a jelentősége azóta, hogy a vízügyi igazgatási feladatok a Belügyminisztérium irányítása alá kerültek. A kiváló együttműködést bizonyította már több eredményes nemzetközi szintű konferencia lebonyolítása is.

Az ülés házigazdája, Józsa János professzor elmondta, hogy az az épület, melyben az ülés zajlik, 110 éve épült, többek közt Hauszmann Alajos tervei alapján. Az Egyetem egyébként idén a 235., jubileumi tanévét folytatja, hiszen a műegyetemi oktatás előzményei 1732-re nyúlnak vissza. A Rektor kiemelte: munkájuk során nagy figyelmet fordítanak a kölcsönös együttműködésre, és különösen jelentősnek tartják az ipar „megrendelő erejét”, mely tevékenységük jelentős részét vezérli. Utalt arra is, munkatársaik nagy része igen szerencsés helyzetben van, hiszen tevékenységüknek egyszerre három vetülete is van: szakma, megélhetést biztosító munka, és hobbi is egyben. Kiemelte annak jelentőségét is, hogy a K+F munkák eredményeit az oktatásba a lehető legrövidebb időn belül építik be.

Az első előadást maga Józsa János tartotta meg. A Dr. Dunai László, az Építőmérnöki Kar dékánjával közösen jegyzett prezentáció a „Katasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen” címet viselte. A Rektor felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt két évtized katasztrófáinak túlnyomó többsége árvíz volt. Elmondta, hogy bár a megelőzés drágának tűnik, hosszú távon mégis a legolcsóbb megoldás. A megelőzés egyik legfontosabb eleme, hogy reális „forgatókönyveket” dolgozzanak ki, amelyek a katasztrófahelyzet lefolyásának modellezésére szolgálhatnak. Az Egyetemen kiemelt kutatási területnek tekintik a katasztrófa-megelőzést, a négy kutatási alterület vezetője négy akadémikus professzor. A Rektor kiemelte, hogy a Duna-völgyben az elmúlt 100 év adataiból számítva a jövőre vonatkozóan 100 ezer éves árvízi szimulációt is képesek voltak előállítani. A védekezés kapcsán külön kiemelte: az árvizekkel kapcsolatos kutatások körében a jövőben számolni kell a hulladékbemosódás kérdésével is, valamint bejelentette, hogy pályázati forrásból létrehozzák a katasztrófavédelmi tudásközpontot.

Józsa professzor magával ragadó lendületű előadásában beszélt még egyéb lehetséges „katasztrófa-forgatókönyvek” szimulációjáról is, így elmondta, hogy többek közt vizsgálták azt, hogyan lehetne a paksi atomerőművet egy repülőgép-becsapódástól vasbeton védőfallal megóvni. Emellett kiemelte azt is, hogy érdemes lenne a magyarországi hidak egy részét „földrengésállóvá” tenni. Jóllehet ez igen drága megoldás, ugyanakkor egy ilyen típusú katasztrófa esetén megmaradhatna a folyók feletti közlekedési lehetőség, amit mindenki számára biztosítani lehetne, és a mentésben is rendkívüli jelentősége lenne.

A kihelyezett ülés második előadását Prof. Dr. Charaf Hassan tanszékvezető egyetemi tanár tartotta meg, címe: „IKT megoldások az ipar szolgálatában”. A professzor beszélt az IKT (információs és kommunikációs technológiák) aktuális trendjeiről, az ún. 5G-ről és „A dolgok internetéről” (IoT – Internet of Things; IoE – Internet of Everything), vagy a „Big Data” jelenségéről. Utalt rá, hogy az „Ipar 4.0” olyan sajátos rendszer, amely a gyártósort, a szállítót és a megrendelőt köti össze a lehető legjobban. Elmondta, hogy a Google-ben történő keresés reaktív jellegű: a jövő az olyan proaktív eszközöké, amelyek „kitalálják”, mire van szüksége a felhasználónak, és ennek alapján „elé hozzák” az információt. A fő feladatok közt a professzor kiemelte az ipari folyamatok fenntarthatóságát, üzemeltetését, hatékonnyá tételét, valamint az ipar és a lakosság magas szintű digitális kiszolgálását. Utalt arra is, hogy vizsgálataik és fejlesztéseik célpontja a járműipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és az erdészet is. E körben például kísérletek folynak automatikusan közlekedő mezőgazdasági gépjárművek irányítási lehetőségei kapcsán. De „megrendelőik” közt ott vannak nagy ipari üzemek, az energiaszektor és az egészségügy is. Különleges kutatási terület az „okosváros” (Smart City) projektje, amely – többek közt – a városi közlekedés, közvilágítás, parkolási rendszer, vagy éppen térfigyelés központi irányítását is lehetővé teheti. Az intelligens technológiák körében tehát a BME és az ipar együttműködése igen nagy lehetőségek előtt áll – zárta előadását Charaf Hassan professzor.

A kihelyezett ülés harmadik előadója Dr. Risztics Péter Károly, a Közigazgatási Informatikai Központ elnöke volt. Előadásának címe: „A BME IK tevékenysége a Belügyminisztériumban”. A Központ elnöke számos sikeres projektet bemutatott a témakörben, említette többek közt a Robotzsaru program, az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) és a Központi Érkeztetési Rendszer (KÉR) fejlesztéséhez nyújtott hozzájárulást, az adatvagyon megóvásával és hasznosításával kapcsolatos feladatokat. Kiemelte, hogy a Központ saját bevételből finanszírozza magát, amit a piaci szolgáltatásokból tud kitermelni.

A három előadást követően Zsinka András helyettes államtitkár köszönetet mondott rektor úrnak azért, hogy a BTT ülését ilyen impozáns helyszínen tarthatta meg. Kiemelte a BME szerepét a közös munka során, és külön utalt arra, hogy 2017-ben a közigazgatásban a digitális aláírás kötelezővé fog válni.

Dr. Papp Antal, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója hangsúlyozta, hogy a BME munkatársaival hagyományosan kiváló az együttműködés, ez már számos katasztrófahelyzet, így többek közt a tiszai ciánszennyezés vagy a vörösiszap-katasztrófa következményeinek felszámolása kapcsán bebizonyosodott. Külön örömét fejezte ki amiatt, hogy a Központ számos oktatója az Egyetemen szerezte felsőfokú végzettségét.

Dr. Sabjanics István titkár ezt követően köszönetet mondott Józsa professzor úrnak, amiért házigazdaként gazdag és tartalmas programot biztosított a Belügyi Tudományos Tanács kihelyezett ülésére. Elmondta, hogy a Tanács munkájában a digitális környezet fenyegetettsége a jövőben kiemelt hangsúlyt fog kapni, melynek kapcsán a közszféra számára szóló tananyagfejlesztés is napirenden van. Kiemelte, hogy 2017 áprilisában a modern biztonsági kihívások körében színvonalas tanulmánykötet megjelenése is várható, melynek összeállításához nem kevesebb, mint hét akadémikus szerző is hozzájárult.

A kihelyezett ülés zárásaként Józsa János rektor megköszönte, hogy a Tanács tagjait vendégül láthatták, és az elnökség tagjainak a BME történetét bemutató, igényes kiállítású, színes albumot nyújtott át.
A látogatás végén a résztvevők kölcsönösen biztosították egymást arról, hogy sikeres együttműködésüket a jövőben is folytatják, és tevékenységükben az információcsere és a tudományos programok kapcsán biztosított koordináció a jövőben is jelentős szerepet fog kapni.

Dr. Szilvásy György Péter, a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének elnöke,

a Belügyi Tudományos Tanács tanácskozási jogú tagjának beszámolója