Elnöki köszöntő

Tudomány-e a rendészettudomány – kérdezhetik, akik csak a rendőrség gyakorlati munkáját ismerik. A rendészettudomány a rendőrségnek, mint intézménynek és a rendészetnek, mint folyamatnak a tudományos vizsgálata. Alkalmazott tudományágként más, szomszédos tudományágak módszereit és megközelítéseit ötvözi a rendészet területén. A rendészettudomány legszorosabb relációja a büntetőjog mellett az alkotmányjog, az emberi jogok, a nemzetközi jog és a közigazgatási jog, de például a családon belüli erőszak révén kapcsolatba kerülhet akár a családjoggal is. A bűnügyi tudományok területéről hozzá tartozik a kriminalisztika (DNS, ujjlenyomatok), a törvényszéki pszichológia (az elkövetők kockázatértékelése és kezelése), a nyomozati pszichológia (az elkövetők viselkedése alapján történő azonosítás), a kriminológia (a bűnözés tanulmányozása és a kezelőrendszer kialakítása), a büntetés-végrehajtás (mi a teendő az elítéltekkel).

A sikeres rendészet a tudományos innováción nyugszik. A modern, ismeret‐alapú társadalomban a gyakorlati készségeket tudományos ismeretekre és tudományos kutatási eredményekre alapozzák. A kutatóknak és a rendészeti szervezeteknek is közös a célja, az, hogy ezeknek a kutatásoknak az eredményei beépüljenek a mindennapi munkába és a rendészeti szervek munkájának hatékonyságát szolgálják.

A rendészeti tudományoknál a kutatások új ismereteket adnak, új tudást kínálnak a felmerülő problémák megoldásához. Ennek különösen nagy jelentősége van a hoaxok világában, amikor áltudományos doktrínák jelennek meg, a tudomány eredményei devalválódnak, az alapkutatások szükségességét megkérdőjelezik, és a társadalomtudománnyal kapcsolatos elvárásokban a leegyszerűsített, közhelyszerű magyarázatok jelennek meg. A kutatás emellett segíti a rendészeti szakembert abban, hogy mélyebben ismerje meg szakmáját, új és új irányokból nézzen rá a problémákra és a lehetséges megoldásokra.

2003 szeptemberében Szabó András akadémikus javasolta, hogy az MTA IX. Osztálya fogadja be a rendőrtudományokat. 2012-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság tudományágként ismerte el a rendészettudományt, majd megalakult a Rendészeti Albizottság. A bizottság első tisztviselői Korinek László akadémikus, majd Finszter Géza professzor urak voltak. A Rendőrtiszti Főiskola is Rendészettudományi Karrá alakult, majd létrejött a Rendészettudományi Doktori Iskola (alapító vezetője: Kerezsi Klára).

Szeretnénk a Rendészettudományi Albizottságot olyan fórummá alakítani, ahol a rendészeti kutatás találkozik a rendészeti gyakorlattal, ahol meg lehet vitatni az új elképzeléseket, a különféle elméleti megközelítéseket, a jó és rossz gyakorlatokat és technikákat, illetve, ahol terítékre kerülhetnek az új rendészeti modellek és kriminálpolitikai irányvonalak.

Budapest, 2022.09.01.

Prof. em. Dr. Kerezsi Klára
egyetemi tanár, az MTA doktora
MTA RAB elnök